(A csoport a tarajos szegycsontúak, más néven újmadár-szabásúak alosztályába tartozik. Korábban önálló alosztályba - szárnnyal evezők - sorolták őket. ) Lúdalakúak A lúdalakúak úszó madarak. Testük csónak alakú, lábuk rövid, evezésre szolgáló úszóláb. Ujjaik között úszóhártya van. Széles csőrük szélén szűrőlemezkék sorakoznak. Ezek segítségével szűrik ki a vízből, iszapból a táplálékukat. Vadmadaraink közül ide tartozik például a közismert nyári lúd és a tőkés réce. ) Sólyomalakúak A sólyomalakú madarakkampós csőre a húsevő életmódra utal. Izmos, erős lábukonéles karmokat viselnek. Vannak közöttük ragadozók, mint például az egerészölyv, a nálunk csak ritka vendégnek számító keselyűk pedig dögevők. ) Bagolyalakúak A bagolyalakúak éjszakai ragadozók. Laza tollazatuknesztelen repülést tesz lehetővé. Csőrük kampós. Erős lábujjaik a zsákmány megfogására alkalmasak. Lenyelt zsákmányuk emészthetetlen csontjait és szőrzetétfészkük környékén kiköpik. ) Tyúkalakúak A tyúkalakúak rossz repülők. Többnyire növényevők, de apróbb gerinctelen állatokat is fogyasztanak.
Bőrének legkülső rétege többrétegű, elszarusodó laphám. A vázrendszer csaknem teljes egészében csontokból áll. Először a hüllőknél jelentek meg a bordaközi izmok, ezek a tüdőt mozgatják, és ezzel elősegítik a légzést. Tápcsatornája megegyezik a békáéval. A táplálékot egészben nyeli le. Légzése tüdőlégzés. A tüdő felülete jelentősen megnagyobbodott belső felületének betüremkedésével. Keringési rendszere zárt, kisvérkörre és nagyvérkörre oszlik. A szív két pitvarból és két kamrából áll. Kiválasztószerve az elővese, az ősvese (mindkettő embrionális korban) és az utóvese. Idegrendszere csőidegrendszer. Érzékszervei kifinomultak (szeme éles, egyensúly érzékelés (belső fül) tömlőcske, három félkörös ívjárat, nyelv ízlelés tapogatás, Jacobson-féle szerv a nemek felismerésére szolgál). Változó testhőmérsékletű állat (téli álmot alszik). Váltivarú, belső megtermékenyítésű állat. Lágyhéjú tojásokkal szaporodik. Ivadékait nem gondozza. Egyedfejlődése közvetlen. RENDSZERE – felemás gyíkok rendje (pl.
és a különleges szaporodási stratégiáikról: Nézd meg az alábbi videót és foglald össze a tartalmát néhány mondatban a füzetedbe! dszertan
A ragadozókban ezek különösen jól fejlettek, mivel különösen alkalmasak a zsákmány megragadására. A szemfogak mögött a fogsort az őrlőfogak (más néven zápfogak) zárják. Az őrlőfogakrágófelülete a táplálkozási módnak megfelelően alakult. A húsevőkőrlőfogaitarajosak. Hegyes csúcsaik között éles perem húzódik. A száj zárásakor ollóként metszik el a húst. A növényevőkőrlőfogairedősek. A felső és az alsó fogsor összedörzsölésekor elmorzsolják a táplálékot. A mindenevőkőrlőfogaigumósak. A táplálkozással függ össze az is, hogy egyes csoportokban bizonyos fogtípusok hiányoznak, például a növényevők egy részének nincsenek szemfogaik. A bélcsatorna hossza igen eltérő. A növényevőkbélcsöve jóval hosszabb, mint a húsevőké, mivel a növényi táplálék nehezebben emészthető. Az emlősök többségének végbele, húgycsöve és ivarutai külön nyílnak a külvilágba. Csak néhány fajnak van kloákája. Az emlősök fogai A gyökeres fog szerkezete Emlősök légzése Az emlősöklégzőkészüléke fejlett. A légutak az orrüregen, garaton, gégén, légcsövön keresztül vezetnek a két főhörgőbe, amelyek a két tüdőfélbe juttatják a belégzett levegőt.
A madarak osztályába tartozó állatokmeszes héjú tojásokkal szaporodnak. Tojásaikattestük melegével költik ki, fiókáikat gondozzák. Szájnyílásukat szarukáva, csőr határolja, amelynek alakja az életmódtól, a táplálék minőségétől függően változik. Mellső végtagjaik a szárnyak. Testüket jellegzetes szaruképződmények, a tollak borítják. A tollruha jó hőszigetelő, a madarak állandó testhőmérsékletű állatok. Nagyrészt ennek a tulajdonságuknak köszönhető, hogy minden éghajlati övben, a leghidegebb területeken is élnek képviselőik. A madarak többségére a repülő életmód jellemző. A szárnyak mozgatása nagy erőkifejtést igényel, a jól fejlett repülőizmok a mellcsonton húzódó csonttarajon rögzülnek. A csontozat könnyű, szivacsos szerkezetű. A tüdőkhöz kapcsolódó légzsákok is csökkentik a test átlagos sűrűségét. A madaraklégzése és keringése jól fejlett, ami biztosítja a fokozott izommunka nagy tápanyag- és oxigénigényét. A madaraktestalakjából, csőrük és lábuk felépítéséből következtetni lehet életmódjukra.
Ennek kialakulása elsősorban a levegő széndioxid és vízgőztartalmának csökkenésével, a levegő ritkábbá válásával magyarázható. A helyi klíma kialakulását a domborzati viszonyok is jelentősen befolyásolják. Az északi félgömbön a déli fekvésű hegyoldalakon nagyobb a napsugarak beesési szöge, ezért erősebb a felmelegedés, mint az északi oldalakon, ahol a napsugarak beesési szöge kisebb. Az élőlények hőmérsékletigénye és hőtűrő képessége eltérő. A tág hőtűrésűek nagy hőmérsékleti ingadozások elviselésére is képesek (pl. puma). A szűk hőtűrésűek csak kis hőingadozásokat viselnek el. ezek egy része kifejezetten hideg, más része pedig melegkedvelő (pl. hideg: jegesmedve, meleg: bőgőmajom). Az állatok hőmérsékleti viszonyokhoz való alkalmazkodása a testhőmérséklet alakulásában is tükröződik. A változó testhőmérsékletű állatok testhőmérséklete az élőhely hőmérsékletétől függ. A hőmérséklet csökkenésével a testhőmérsékletük is csökken és az anyagcsere folyamataik is lelassulnak. A minimumérték elérésével nyugalmi állapot lép fel.
cmcholdings.com, 2024