Tőlük tudta meg, hogy széles a világ, és nem csak az a falu létezik, ahol ő él. Fel is támadt benne a vágy, hogy láthasson más vidékeket, országokat is. Kapóra jött, hogy éppen egy hét múlva rendezték Döbrögben a vásárt. Azt gondolta Matyi, hogy elvihetné az anyja által nevelt libákat és a gúnárt eladni a vásárra. Világot is látna, és még egy kis pénzt is kaphatna értük. Hosszas kérlelés után az édesanyja elengedte. Döbrögben és a vásáron Döbrögi uraság az úr, akinek joga van ahhoz, hogy elvegye, ami tetszik neki, és ő maga szabja meg a portékák árát. Matyi erről mit sem sejt. Az uraság azonban szemet vet Matyi gyönyörű lúdjaira. A legényke nem veszi le a süvegét az úr előtt, és azt meri mondani, hogy ő a ludak tulajdonosa. Döbrögit majdnem szétveti a düh, mert a büszke tulajdonos nem akarja fele áron eladni neki a libákat, tehát elkobozza őket Matyitól, és ötven botütést szab ki rá büntetésül. Matyi a botütések után megfogadja, hogy "Háromszor veri ezt kenden Lúdas Matyi vissza. " 2. levonás Matyi nem mer a kudarc után visszatérni édesanyjához, tehát vándorútra indul.
Matyi a legszebb tölgyeket választja ki, a fejszések munkához is látnak s egyre többen lemaradoznak, míg végül Matyi kettesben marad az urasággal. Ekkor ráveszi Döbrögit, hogy mérjenek meg egy vastag tölgyet, átkaroltatja vele a fát, aztán elkapja és összekötözi a karjait, száját betömi mohával, vág egy jókora tölgyfa husángot, felfedi kilétét és leveri a földesúron az első 50 botütést. Ezután kiveszi zsebéből a libák árát, majd eltűnik. Emberei nagy sokára találják meg a fához kötözött Döbrögit. A fejszések közben kivágták a fákat, így tönkretették a földesúr szép erdejét. Az elemzésnek még nincs vége. Kattints a folytatáshoz!
A színészmesterséggel 1607-ben hagyott fel. Utolsó éveiben már a világtól elzárkózva élt, egyre több időt töltött szülővárosában. Itt is halt meg 1616-ban, állítólag pont a születésnapján, április 23-án. Írói munkássága Shakespeare 37 színművet, 154 szonettet és 2 elbeszélő költeményt írt. Mintegy 20 éven át alkotott, de 1594 előtti művei még csupán a kísérletezés időszakát fémjelzik. Pályája elején főleg régebbi drámák átdolgozásával foglalkozott (ilyen kölcsönvett anyagból született a Rómeó és Júlia is). Akkoriban nem volt követelmény, hogy a művek eredeti témákat dolgozzanak fel: tehetséges szerzőnek nem az számított, aki maga találja ki a cselekményt, hanem az, aki a már ismert történetet hatásosabban elő tudja adni, mint bármely elődje. 1595-től számítjuk első korszakát, amikor majdnem összes királydrámáját megírta (II. Richard, III Richard, IV. Henrik, V. Henrik, VI. Henrik stb. ), tragédiái közül a Rómeó és Júliá t, vígjátékai közül pedig olyan remekműveket, mint a Szentivánéji álom, az Ahogy tetszik és a Vízkereszt.
Tulajdonságai már nem a parasztsuhanc jellemzői, hanem egy felvilágosult polgáré. Világot lát, mesterségeket tanul, pénzt gyűjt; tájékozottsága, öntudatossága és leleményessége segíti hozzá ahhoz, hogy bosszút tudjon állni. Így a folklór igazsága a polgárosodás programjával egészül ki. Fazekas Mihály népiessége nyilvánvaló. De ez a népiesség túlmutat önmagán. A Ludas Matyi a leghaladottabb magyarországi irodalom-felfogás szellemében lett írva, sőt még a felvilágosult jozefinista eszmék is megjelennek benne. Újszerűsége még abban is megmutatkozik, hogy a nemességet alulról szemléli. Eddig minden más író, költő a nemesség felől közeledett a néphez, Fazekas Mihály ezzel szemben pedig a néppel azonosítja magát, ahogy majd Csokonai Vitéz Mihály is. A magyar jobbágyság helyzetét ábrázolja, ami reformkorban vált sorskérdéssé. Művében megjelenik a kiszolgáltatott jobbágyság testi és erkölcsi megaláztatása. Természetesen ezek nem nyíltan jelennek meg a műben, hanem az enyhén ironikus népi cselekmény mögött húzódik meg.
Fazekas Mihály: A lúdas matyi összefoglalás by Viola Tóth
Matyi így egyedül marad a beteggel, akit másodszor is jól megver, és újra elveszi tőle a ludak árát. Mire az ispánok, szobalányok hazajönnek, Matyinak már hűlt helyét lelik. Hiába pattannak lóra, nem tudják elkapni. 4. levonás Döbrögi már retteg Lúdas Matyitól. Azóta neveznek mindenkit - aki hibás valamiben - ludasnak. Az uraság minden ludat kiirtott a környéken, és már a lúd szó hallatára feláll a szőr a hátán. Matyi azonban nem felejtette el az ígéretét, hogy egy verés még hátra van. Amikor újabb vásárt rendeznek Döbrög városában, Matyi egy fiatal sihederrel megbeszéli, hogy megveszi tőle a lovát, ha az teljesíti egy kérését. Amikor Döbrögi hintója megérkezik, az idegen siheder lóra pattan, és azt kiáltja, hogy ő a Lúdas Matyi. Mindenki utána ered, lándzsások és poroszlók próbálják elkapni. Ezalatt pedig a mi Matyink harmadszor is jól elveri Döbrögit, és elveszi tőle még egyszer is a ludak árát. Lúdas Matyi tehát megfizette az "adósságát", úgyhogy továbbállt. Döbrögi pedig jó útra tért, és kedvesen bánt ezek után az embertársaival.
cmcholdings.com, 2024