Esetleges a "még" szócska miatt, mivel itt is hamarosan megjelenik majd a háborús táj. Félelem, iszonyat, rettegés képe felerősödik. Saját sorsuk hasonló az állatok sorsához. Metonímia: század. Megszemélyesítés: század. Alliteráció az utolsó sor. Ez a legdrámaibb, és egyben Radnóti utolsó műve. Itt barátja, Lovasi Miklós, hegedűművész, halálát írja meg. Az igeidőt és az önmegszólítást váltogatja. MEMORITER: RAZGLEDNICÁK: (3) Az ökrök száján véres nyál csorog, az emberek mind véreset vizelnek, a század bűzös, vad csomókban áll. Fölöttünk fú a förtelmes halál. (4) Mellézuhantam, átfordult a teste s feszes volt már, mint húr, ha pattan. Tarkólövés. – Így végzed hát te is, – súgtam magamnak, – csak feküdj nyugodtan. Halált virágzik most a türelem. – Der springt noch auf, – hangzott fölöttem. Sárral kevert vér száradt fülemen.
Két egymásnak felelő 10 soros részből áll. I. rész -> A menetelést. a reményüket vesztett rabok lelkiállapotát jeleníti meg. Az otthon váró asszonyok adnak lelki erőt. A romba dőlt otthonok, feldúlt kertek látomása szétzúzza a reményeket. Az első fele megadás, a kegyetlen tényekből levonja a következtetést, hogy a megszabadító halál maradt számára az egyedüli lehetőség. Erős ellentétel, archaizálás, szokatlan jelzőhasználat, alliterációk és sűrítő szürrealisztikus képek találhatóak. II. rész -> Ez is érvelés. A felebezhetetlennek látszó, kegyetlen tényekből levont következtetésű érvekkel szemben ez a rész az idill vágyának, reményének belső érveket sorakoztatja fel. Versfomra: 13 vagy 14 szótagos nibelungizált alexandrin, a francia alexandrin(hatos vagy hetedfeles jambus, a 3 versláb után sormetszettel)és a nibelungi sor vegyülete. A kettészakított, zökkentett sorok mintha az elkínzott emberek roskadozó, meg-megbotló lépéseinek ritmusát idézik. A sorok lejtése is érzékelteti a remény és a reménytelenség váltakozását.
cmcholdings.com, 2024