Számos átmeneti hasi lezárási lehetőséget ismertettek, többek között a klasszikus Bogota táskát, szendvicstechnikákat, modernebb és kereskedelmi Vákuumtámogatásos zárási (VAC) technikákat. Ezeket a technikákat azoknak a betegeknek ajánljuk, akiknek műtétre van szükségük, vagy akiknél fennáll a hasi rekesz szindróma kialakulásának veszélye. a generalizált peritonitisben a kárelhárítási műtét különböző módon hajtható végre. Bizonyos értelemben a Hartmann reszekciója nagyon jó kárelhárítási eljárás. Kritikusan beteg betegeknél a műtétet meg lehet rendezni. Például, a bél lehet resected, és ha a beteg túl rosszul sztóma kialakulását, végleges beavatkozást lehet végezni 24-48 óra után megfelelő újraélesztés és stabilizáció az ICU. Egy retrospektív tanulmány Ordonez et al. javasolt, hogy a másodlagos peritonitisben szenvedő betegeknél a fokozatos laparotomiákkal kezelt halasztott primer anasztomózis (DPA) lehetővé teheti a bél folytonosságának esetleges helyreállítását ugyanazon kórházi tartózkodás során.
A megnövekedett nyomás ezen okai a divertikula kialakulásához vezethetnek. Hogyan járul hozzá az étrend a divertikulózishoz? Az alacsony rosttartalmú étrend nehezebbé teszi a székletét, és székrekedéshez vezethet. A székrekedés a bélmozgás során ismételt feszültséget okozhat, és megnövelheti a vastagbélben fellépő nyomást, ami diverticula kialakulásához vezethet. A rosttartalmú diéták megakadályozzák a székrekedést és a feszültséget, és csökkenthetik a divertikula képződés kockázatát. Milyen élelmiszerek tartalmaznak magas rosttartalmat? Kétféle élelmi rost szükséges ahhoz, hogy a széklet lágy maradjon és a székrekedés megelőzhető legyen. Az oldódó rost feloldódik vízben és lágy gélszerű anyagot képez az emésztőrendszerben. Az oldhatatlan rost szinte változatlan módon halad át az emésztőrendszeren, és hashajtó hatású lehet, segítve a széklet áthaladását. A jó rostforrások a gyümölcsök és zöldségek, a teljes kiőrlésű gabonafélék és a hüvelyesek, például a bab vagy a lencse. Melyek a divertikuláris betegségek leggyakoribb tünetei?
Súlyos vérzés esetén a vérzés megállításához kezelésre vagy a divertikula eltávolítását célzó műtétre lehet szükség. Mikor kell hívnom az orvost? Keresse fel orvosát, ha az alábbi tünetek bármelyike fennáll, és korábban már diagnosztizálták a divertikuláris betegséget: Hasi fájdalom Láz Hasmenés Hányás Rektális vérzés (még akkor is, ha önmagában megáll) - ez jelezheti a divertikulózist, a divertikulitist vagy más súlyos állapotot. Mikor kell mennem a sürgősségi osztályra? Azonnal menjen sürgősségi osztályra, ha ismert diverticula vagy korábbi divertikulitisz rohamok és a következő tünetek bármelyikét észleli: Súlyos hasi fájdalom Állandó láz, hasi fájdalommal együtt Súlyos hányás Tartós székrekedés hasi duzzanattal vagy puffadással Súlyos fájdalom vagy egyéb tünetek, amelyeket korábban tapasztalt a divertikulitisz kezelése során Hogyan diagnosztizálják a diverticulitist? A divertikulákat szigmoidoszkópia vagy kolonoszkópia segítségével diagnosztizálják, amelyek a vastagbél belsejébe néző kamerák körébe tartoznak.
A n�v�nyi eredet� rostok �s a vastagb�lr�k Rostfogyaszt�sunkat els�sorban friss gy�m�lcs�kb�l �s z�lds�gekb�l, teljes ki�rl�s� gabonaf�l�kb�l �s kenyerekb�l, aszalt gy�m�lcs�kb�l (p�ld�ul aszalt szilva vagy mazsola), bogy�s gy�m�lcs�kb�l, vesebabb�l �s m�s h�velyesekb�l (p�ld�ul s�rgabors�, z�ldbors�, lencse), valamint barna rizsb�l fedezhetj�k. A rostfogyaszt�s hat�saival kapcsolatos nyolc k�l�n tanulm�ny egyar�nt azt mutatta ki, hogy a vastagb�lr�k kock�zata azokn�l volt a legkisebb, akik a legt�bb rostot fogyasztott�k, azokn�l pedig a legmagasabb, akiknek �trendj�ben a legkev�sb� voltak jelen a rosttartalm� �telek. Ezekben a tanulm�nyokban kiz�r�lag term�szetes �lelmiszerek szerepeltek, rosttartalm� �trend-kieg�sz�t�k vagy rostokkal mesters�gesen d�s�tott �telek azonban nem. A rostok vastagb�lr�kkal szembeni v�d� hat�sa nem felt�tlen�l csak annak k�sz�nhet�, hogy felgyorsul a b�ls�r halad�sa. Azok ugyanis, akik magas rosttartalm� di�t�t k�vetnek, �ltal�ban ker�lik a vastagb�lr�k kock�zat�t n�vel� �telek, p�ld�ul a v�r�s �s feldolgozott h�sok fogyaszt�s�t.
Lehet, hogy elkerüli a sztómát. A laparoszkópos peritoneális mosást követően a klinikai állapot javulása vagy romlása nem utal sürgős vastagbélrezekció szükségességére. sztómával vagy anélkül végzett sebészeti reszekció és anasztomózis javasolt olyan stabil betegek esetében, akiknél nincs szignifikáns társbetegség. a Hartmann reszekciót instabil betegeknél (súlyos szepszis/szeptikus sokk) és/vagy többszörös társbetegségben szenvedő betegeknél kell elvégezni. 4. Szakasz Diverticulitis fogazat (Stage 4) (7. Ábra) lehet még kezelni a klasszikus Hartmann eljárás akkor is, ha több jelentést, amely jelzi, hogy az elsődleges resectio, valamint műtéti heg vagy anélkül elterelés számoltak be, mint potenciális operatív döntéseket. Végül a sebészeti stratégiáról szóló döntés a sebész ítéletére marad, figyelembe véve a beteg klinikai állapotát, beleértve a társbetegségeket, a fennmaradó bél egészségét, valamint a peritoneális szennyeződés mértékét. 7. ábra távoli szabad levegő diverticulitis perforációban szenvedő betegeknél.
Előfordulhat, hogy átmenetileg ki kell vezetni a belet a hasfalra, és az újraegyesítés egy második műtét alkalmával, 2-3 hónappal később, a gyulladás teljes megszűnte után történik. A divertikulumból történő vérzés az esetek nagy részében a bél nyugalomba helyezésével megszűnik, és csak az esetek negyedében fordul elő újra. Nem szűnő vérzés esetén endoszkópos, műtéti vagy angiográfiás (érfestéses) vérzéscsillapítás válhat szükségessé. A divertikulumok kialakulását rostban gazdag (10-30 g/nap) diétával és rendszeres székletürítéssel előzhetjük meg. Már meglévő divertikulumok esetén ugyanez vonatkozik a gyulladás és a vérzés kialakulásának megelőzésére. Ez a diéta nemcsak a divertikulumok szempontjából hasznos, hanem a vastagbélrák megelőzése során is. Heveny tünetek esetén viszont éppen ellenkezőleg, salakszegény táplálkozás (csak folyadék) szükséges. A divertikulum mint anatómiai elváltozás nem szűnik meg. Lezajlott diverticulitis után a betegek 2/3-a tartósan panasz- és tünetmentes marad.
Sok divertikuláris betegségben szenvedő betegnek nincs tünete. A betegek körülbelül 20% -ánál jelentkeznek olyan tünetek, amelyek között szerepelhet hasi görcsök, puffadás, hasi duzzanat, végbélfájdalom és hasmenés. Melyek a divertikulitisz súlyos tünetei és szövődményei? Bizonyos esetekben a betegek a divertikuláris betegség súlyos szövődményei lehetnek, beleértve: Súlyos divertikulitisz (a divertikulum fertőzése) A divertikulum felszakadása miatt a medencében fellépő gennyesedés (tályog) A hasi üreg általános fertőzése (bakteriális peritonitis) Vastagbél obstrukció Vérzés a vastagbélbe Mi okozza a vérzést a divertikuláris betegség miatt? Amikor a divertikulum gyulladása a vér erejévé válik a divertikulum (zsák) alján, ez divertikuláris vérzést eredményezhet, amely vörös, sötét vagy gesztenyebarna színű vért és véralvadást okozhat, ha a beteg bélmozgással jár. A betegnek hasi fájdalma van, vagy nem. A vérzés be- és kikapcsolódhat, vagy folyamatosan több napig tarthat. Aktív vérzés esetén a beteget általában kórházba helyezik.
A vörös húsok ( sertés – marhahús) kevésbé javasoltak, mivel ezek rostozata erősebb, hosszabb ideig tartózkodnak a bélfal mellett, ezáltal jobban irritálhatják azt, mint a fehér húsok. Tejet óvatosan! A tejtermékek közül a tejet csak akkor fogyassza, ha nem okoz hasmenést vagy erős puffadást. Savanyított tejtermékeket (kefir, joghurt, aludttej) viszont bőven fogyaszthat, mivel ezek enyhén savanyú kémhatásuknál fogva elősegítik a székletürítést. A túlzottan savanyú kémhatású folyadékok mint például a savanyú káposzta leve) nem ajánlottak, ugyanis például az esetlegesen gyulladt bélfalra kifejezetten rossz hatással vannak. Szintén nyugodtan fogyaszthatóak a sajtok és a túró (zsírszegényebb változatai). Tejföl, tejszín helyett kefirt, joghurtot fogyasszon. Jó hatásúak a gyümölcsök. Jó hatásúak a magas pektintartalmú gyümölcsök, zöldségek. Ilyenek például az alma, az őszibarack, a birsalma (kompót), a banán, a sárgarépa, a burgonya, a sütőtök. Ajánlott a gyümölcslevek fogyasztása is. Búzakorpa helyett jobban ajánljuk a zabkorpát, zabpelyhet amelyek kíméletesebben távolítják el a bélfalról az ott pangó béltartalmat.
Emésztőenzimeknek ellenálló növényi sejtfalakat és sejt közötti állományt alkotó anyag, melynek fő összetevői a cellulóz, hemicellulóz, pektin és a lignin. A szervezet nem tudja hasznosítani őket, akkor miért van szükség rájuk? A szervezetnek kellenek olyan anyagok, amelyek ballasztanyagként viselkednek és ellenállnak az emésztőenzimek bontó hatásának. Ezért nevezzük ezeket a növényi rostokat az előbbiekben felsorolt előnyös élettani hatásuk miatt diétás rostnak. A zöldség- és főzelékfélék különösen gazdagok rostban. Elsősorban a zöldborsó, zöldbab, sárgarépa, fehérrépa, káposztafélék, karalábé, száraz hüvelyesek, csemegekukorica, de a rostban szegény zöldség- és főzelékfélék is nélkülözhetetlenek (tök, padlizsán, patisszon, paraj, sóska). Ugyancsak sok rostot tartalmaznak a gyümölcsök, különösen a málna, ribiszke, sárgabarack, körte, szilva, gesztenye, szőlő, alma, de természetesen a többi gyümölcs is értékes rostforrás. Hasonlóan gazdag rostban a paradicsom, zöldpaprika, uborka, retek, cékla, dinnye.
cmcholdings.com, 2024