A Bíró-féle golyóstollat az angol kormány például azért vásárolta meg, mert a repülőgépeken nagy magasságokban is jól működött. A siker azonban átütő volt, olyannyira, hogy Bíró László József második hazájában ünnepelt feltaláló lett. Születésnapjából, 1986 óta Argentínában a Dia del Inventor, vagyis a Feltaláló Napja lett. A rendkívül sokoldalú, idős korában is szellemi frissességnek örvendő Bíró még 86 éves korában, halála előtt is dolgozott. A feltaláló születésének 100. évfordulójára a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége, valamint az Országos Műszaki Múzeum emléktáblát avatott fel Bíró László József utolsó budapesti otthonának házfalán, a második kerületi Cimbalom utca 12-ben.
Sikertelen modellek sorozata után jutott Bíró László József arra a következtetésre, hogy mivel a működés elve jó, csakis az alkatrészek tökéletlensége, pontatlansága okozhatja a problémát. A használható golyóstoll előállításához pontosan megmunkált és hibátlanul kialakított golyókra volt szüksége. A golyóstoll elnevezése később feltalálója nevével kötődött össze, angol nyelvterületen "Biro-pen"-nek vagy "Biron"-nak nevezik az általa feltalált golyóstollat, illetve a találmányán alapuló védett márkát, amelynek bejegyzése 1949-ben történt meg. A Biró által feltalált golyóstollat, Orwell műveiben például kizárólag a "biro pen" néven említik. A toll készítésére Franciaországban alapított részvénytársaság BIC (Biró Crayon) néven hozta forgalomba termékét. Bíró első golyóstoll-szabadalmát Töltőtoll néven 1938. április 25-én jelentette be a Magyar Királyi Szabadalmi Bíróságnak. novemberben újabb szabadalmat jelentett be "Pépes halmazállapotú tinta és hozzá tartozó töltő-toll" címmel. 1943 június 10-én készültek el az első eladásra gyártott az argentin Eterpen Company nevű cég segítségével került kereskedelmi forgalomba a golyóstoll, azaz ahogyan angolul hívták, a Biro-pen.
A cég műhelyeiben folyt a munka. A nagyüzemben gyártható golyóstoll megalkotásában nagy szerepe volt Goy Andornak. Arra, hogy hogyan is ötlötte ki a golyóstoll elvét, többféle történet is napvilágot látott. Erre választ kapunk elolvasva Biró önéletrajzi regényében, az 1975-ben megjelent "Csendes forradalom"-ban ahol így valott a találmány megszületéséről: "Gyakran nézegettem a rotációs hengerek egyenletes és gépies munkáját... Egy parányi hengerecskét képzeltem el, akkorát, amely egy írószerszámban alkalmazható, és amelynek az a lényege, hogy a festéket automatikusan felszedve működés közben nyomot hagy a papíron. " Elõször egy nagyméretű toll hegyeként alkalmazott golyót - ezt a megoldását már az 1931. évi Budapesti Nemzetközi Vásáron mutatott be először - később ugyanezt a megoldást kis méretben, írótollnak is alkalmazta. A kezdetben készült példányokkal nem lehetett tökéletesen írni, betűk írására alkalmatlanok voltak, a rosszul beágyazott golyók pedig gyakran akadoztak. Később ugyanezt a megoldást kis méretben is elkészítette, melyet írótollként alkalmazott.
Épp idejében sikerült elhagyni hazájat, hisz 1939. Január 1-jén megtiltották Magyarországról szellemi tulajdon kivitelét. Egy argentin, Agustín P. Justo, akivel egy jugoszláv fürdőhelyen ismerkedett meg, javasolta neki, hogy költözzön Argentínába, és csak a konzulátuson, ahová vízumért folyamodott, tudta meg, hogy Justo valójában az argentin elnök. Bíró László Argentinaban vált igazán elismertté. 1940-tõl önállóan kísérletezett tovább, és golyóstoll szabadalmát 1943. június 10-én Argentínában kapta meg. Új hazájában közéleti személyiségként is jelentős megbecsülést szerzett. Bíró László József 1985. november 24-én halt meg új hazájában, Argentinaban.. 1986-tól Dia del Inventor (a Feltalálók Napja) az argentin feltalálók napját az ő születésnapján, szeptember 29-én ünneplik.
A Magyar Rádió azonban a Hírmondó bázisán kezdte meg működését 1925-ben. UNICUM A ma is széles körben közkedvelt italt a családi legendárium szerint 1790-ben alkotta meg II. József udvari orvosa, a Zwack család egyik őse. A történet szerint dr. Zwack, a császár udvari orvosa különleges gyógynövénylikőrrel kínálta uralkodóját, II. Józsefet, aki állítólag nem győzte magasztalni a csodálatos italt, és azt mondta, " Das ist ein Unicum! " (" Ez egyedülálló! ") A gyáralapító ZWACK JÓZSEF (1821 – 1915) több pesti telephely után 1892-ben költöztette a céget ma is működő székhelyére. A századfordulóra a cég Európa-hírű likőrgyártó lett, amelynek az Unicum volt a legismertebb, legnagyobb mennyiségben gyártott terméke. Az ital receptje titkos, az esztergomi Prímási- és Főkáptalani Levéltárban van titkos letétben. Mivel több mint negyven gyógy- és fűszernövény keverékéből készül, többlépcsős eljárásban, azon ritka termékek közé tartozik, amelynek előállítási eljárására nem lehet a végtermékből következtetni, ezért a titokban tartott recept megfelelő oltalmat biztosít, így nem indokolt szükségképpen nyilvánosságra jutó szabadalommal oltalmazni.
A Golyóstoll – Bíró László újságíró, feltaláló 1899. szeptember 29-én megszületett Bíró László József, a golyóstoll feltalálója. Bíró László József nyughatatlan ifjúkorában szinte az összes létező szakmában kipróbálta magát. A későbbi feltaláló az orvosi egyetemen kezdett, majd foglalkozott grafológiától kezdve a festészeten át az autóversenyzésig nagyjából mindennel. 1932-től több folyóiratnak és lapnak volt munkatársa, így került a nyomdák közelébe. Ott aztán addig-addig nézegette a nyomdagépeket, míg kitalálta, hogyan lehet összeállítani a folyamatosan író tollat egy tintával töltött hengerből és egy golyóból. 1938-ban két szabadalmat is bejegyeztetett Magyarországon a folyamatosan fejlesztett toll-találmányaira, a gyártáshoz folytatott kísérleteket azonban már külföldön végezte. Párizson keresztül Argentínába vezetett az útja, és használható, ma is ismert golyóstollára is itt kapott szabadalmat 1943-ban. A sok más találmánnyal is rendelkező Bíró Buenos Airesben hunyt el 1985-ben. Elismertségét bizonyítja többek között, hogy választott hazájában az ő születésnapja, szeptember 29. az Argentin Feltalálók Napja.
SZOMORÚ VASÁRNAP SERESS REZSŐ (1899-1968) több tucat szerzeménye közt világhírt a ' Szomorú vasárnap ' című dal zenéje eredményezett, a kottát nem ismerő, zongorázni is alig tudó zeneszerzőnek, amelyet a szövegíró Jávor László felkérésére komponált. A dal egyhamar bejárta az egész világot, és olyan énekesek adták elő, mint Billie Holiday, Mahalia Jackson, Ray Charles, Serge Gainsbourg vagy Björk. Mivel egy mű minden felhasználása díjfizetéshez kötött, ezért az 1940-es évek végére már közel 400 ezer dollár várta egy amerikai bankban. Ezért a mai értéken közel 1 milliárd Ft jogdíjért azonban sose utazott el, mert félt, hogy le fog zuhanni a repülőgépe. BIZTONSÁGI GYUFA Az 1800-as évek elején alkalmazott gyufák a fejükben található vegyi anyagok összetétele miatt igen nagy hang és láng kíséretében lobbantak fel, szétfreccsenve gyakran tüzet és égési sebeket okoztak. IRINYI JÁNOS (1817 – 1895) ötlete abban állt, hogy a gyufa fejében lévő fehérfoszfort nem kálium-kloráttal, hanem ólom-oxiddal keverte.
cmcholdings.com, 2024