A magyar büntetőeljárás szabályai szerint a titkos információgyűjtés tekintetében a bizonyíték beszerzésének jogszerűsége tárgyában a büntetőeljárásban való felhasználhatóságról való döntést megelőzően is több bírói döntésre kerül sor, amelyek célja a beszerzés jogszerűségének biztosítása. Ennek megfelelően tehát, amennyiben a közigazgatási jogvitában a felperes a titkos információszerzéssel beszerzett bizonyítékok körében azok beszerzésének jogszerűségét vitatja, és a büntetőbíróság az Alapjogi Charta 52. Cikkének (1) bekezdésének megfelelő, nemzeti szabályozásban szereplő szempontok alapján dönt, úgy a közigazgatási bíróságnak azt kell vizsgálnia, hogy rendelkezésre állnak-e azok a bírói döntések, amelyek a beszerzés jogszerűségét hivatottak igazolni.
A magyar polgári eljárásjog történetének főbb csomópontjai II. A polgári perjog alapelvei 1. Az alapelvek szerepe, osztályozása 2. A Pp. alapelvi fejezetének rendező elvei 3. hatálya és a kérelemre történő eljárás elve 4. A rendelkezési elv 5. A perkoncentráció elve 6. A felek eljárástámogatási kötelezettsége 7. A felek peranyag-szolgáltatásának elve 8. A felek igazmondási kötelezettsége 9. A jóhiszeműség elve 10. A bíróság közrehatási tevékenységének jellemzői III. A polgári perben eljáró bíróságok, a bíróság összetétele és a bírák kizárása 1. A polgári perben eljáró bíróságok 2. A bíróságok összetétele 3. A bírósági titkár és a bírósági ügyintéző 4. A bírák kizárása IV. Joghatóság, hatáskör, illetékesség 1. Joghatóság 2. Hatáskör 3. A pertárgy értéke 4. Illetékesség 5. Az eljáró bíróság kijelölése V. A felek és más perbeli személyek 1. A peres felek 2. Törvényes képviselet 3. A perképesség vizsgálata 4. Pertársaság 5. Beavatkozás a perbe 6. Változások a felek személyében 7. Támogató részvétele a polgári perben 8.
törvény (választójogi), az Európai Parlament tagjainak választásáról szóló 2003. évi CXIII. törvény, a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény és a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény – anyagi és eljárási – szabályait értelmezi és magyarázza jogeseteken, példákon és jogtudományi kategóriákon keresztül, követve a fenti jogszabályok szerkezetét, összekapcsolva az anyagi és eljárásjogi normákat. Az alábbiakban az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. törvény nagykommentárjának a választási eredmény megállapításának szabályozására (lépéseire) vonatkozó magyarázatát olvashatják el. 2022. április 1. A korlátozott kampánycsend Bár főszabályként megszűnt a kampánycsend, azért néhány korlátozásra még figyelni kell.
A közigazgatási bíróságok a büntetőeljárásban beszerzett bizonyítékokat a közigazgatási határozat bírói felülvizsgálata körében kizárólag jogi/tartalmi megfelelőségi szempontból vizsgálják, hogy azok okszerűen alkalmasak-e az alperesi határozat jogszerűségének megalapozására. Attól függetlenül, hogy ezek a bizonyítékok mely eljárásban lettek beszerezve – a párhuzamosan folyó büntetőeljárásban, avagy a közigazgatási perben –, azok önálló értékelésre alkalmasak lehetnek, így nem szükséges a közigazgatási eljárásnak a büntetőeljárás lezárásáig történő felfüggesztése. Mindezen okokból kifolyólag a közigazgatási perben is felhasználható, de a büntetőeljárásban beszerzett bizonyítékok felhasználása önmagában nem ad alapot a közigazgatási per felfüggesztésére. Amennyiben mégis elengedhetetlen a büntető eljárás bizonyítékainak felhasználása, de a bizonyítékok beszerzésének jogszerűsége kapcsán további eljárásjogi aggályok merülnek fel, kivételesen sor kerülhet a per tárgyalásának felfüggesztésére abban az esetben, amennyiben a közigazgatási bíróság úgy ítéli meg, hogy a bizonyíték beszerzésének jogi minősítéséhez szükséges a büntetőeljárás jogerős befejezése.
üzletrész tulajdonosai 2012. december 12-én megtartott taggyűlésen a cég elleni csődeljárás kezdeményezéséről döntöttek. A csődeljárás 2014. január 8-án felszámolásba fordult át, mely időponttól már az F. Kft. felszámoló a cég törvényes képviselője, a felszámoló biztosi feladatokat dr. F. K. látja el. A korábbi cégvezető által a felszámolási eljárásban a felszámoló részére átadott cégiratok között a per tárgyát képező "követelés elengedés" megjelölésű iratot átvizsgálva, a felszámoló perindítás mellett döntött. A kereseti kérelem tartalma A felszámoló által képviselt felperes keresetében kérte: a bíróság állapítsa meg a 2012. szeptember 28. napján kelt "követelés elengedés" megnevezésű okiratban rögzített szerződési nyilatkozatok semmisségét. Ennek jogkövetkezményeként kérte az alperes marasztalását 34 139 446 Ft és járulékai erejéig. Az 1959. évi IV. tv. (a továbbiakban: 1959-es Ptk. ) 200. § (2) bekezdésére hivatkozással a kereset tárgyát képező szerződés jóerkölcsbe ütközését állítva rámutatott, hogy a tartozás elengedésének időpontjában a perbeli két cég akkori ügyvezetői közeli rokoni kapcsolatban álltak egymással.
152. § (1) bekezdés 2. fordulata alapján a jelen ügy tárgyalásának felfüggesztését, figyelemmel arra, hogy a párhuzamosan folyó két eljárásban ugyanazon tanúk meghallgatására, okiratok felmutatására és egyéb bizonyítékok beszerzésére kerülhet sor. A felfüggesztett peres eljárást csak a büntetőeljárás jogerős befejezését követően rendelte folytatni. A végzés ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, kérve annak megváltoztatását és a perben a tárgyalás folytatásának elrendelését. Fellebbezése indokolásában előadta, hogy tudomása szerint a felfüggesztés alapjául megjelölt nyomozati eljárás csődbűncselekmény bűntette elkövetésének gyanúja miatt indította ismeretlen tettes ellen az adóhatóság, az eljárás közel egy éve folyamatban van, annak rövid időn belüli befejezése nem várható, tekintve, hogy egy bonyolult gazdasági bűncselekmény nyomozásáról van szó. Sérelmezte, hogy a jelen perbeli jogvita elbírálása emiatt elhúzódik. Állította, hogy a szükséges bizonyításfelvétel a perben már megtörtént, a felek nyilatkozatai, a beszerzett okiratok, illetve a lefolytatott tanúbizonyítás nyomán a perbeli jogkérdésben érdemi döntés hozható.
A vételi jog jogosultja nem volt jogosult kijelölni a vételi jog gyakorlóját, így a felperes tulajdonjogát nem az arra jogosulttól szerezte meg. Az alperesek a 26. sorszámú jegyzőkönyvben pontosított kérelmükben kérték a per tárgyalásának felfüggesztését elsődlegesen a Székesfehérvári Törvényszék előtt folyamatban lévő peres eljárás jogerős befejezéséig. Másodlagosan indítványozták, hogy a bíróság a per tárgyalását az Európai Unió Bírósága előtt C-483/16, C-38/17 és C-51/17 számon folyamatban levő előzetes döntéshozatali eljárások befejezéséig függessze fel.!!! A felperes a tárgyalás felfüggesztése iránti kérelem elutasítását kérte. Az 1952. évi III. tv. (Pp. ) 152. §. (2). bek. értelmében a bíróság a tárgyalást akkor is felfüggesztheti, ha a per eldöntése olyan elzetes kérdés elbírálásától függ, amelynek tárgyában más polgári per, vagy a bíróság hatáskörébe tartozó más polgári eljárás már folyamatban van. A rendelkezésre álló adatokból megállapítható, hogy a Zee Capital Pénzügyi Szolgáltató Zrt.
cmcholdings.com, 2024