A rózsaablakok Márton Ferenc tervei alapján készültek el. A szentélynek, de az egész templomnak is legfőbb dísze az egykori főoltár, ma tabernákulum. A toronyórák felett, a hármas árkádsorok mögött találjuk a harangházakat. A két toronyban összesen öt harang található. A Tisza felőli toronyban lévő Szent Gellért, vagy Hősök harangja 85, 4 mázsányi súlyával az országban a második legnagyobb harang. A város felőli torony látogatása során Szeged csodálatos panorámájának megtekintése mellett különleges látványt nyújt a torony négy harangja. A 26, 7 mázsás Szent Imre-püspökharang, a 10 mázsás Magyarok Nagyasszonya-harang, az 580 kg-os Szent Teréz-harang és a 250 kg-os Lélekharang. Nyitvatartás: Templom: H-Szo. : 6. 30-19. 00 V: 7. 00 Sekrestye: H-Szo. 15-8. 00 és 16. 00-19. 30-12. 30 és 16. 00 Látogatóközpont nyitva tartása: K-V: 9. 00-17. 00 H: Zárva Tel: +36-20/385-5061 JEGYÁRAK TORONY A Templom nyugati, város felőli tornya látogatható egyénileg, a 46 méter magasan található kilátó rész. FELNŐTT: 900 HUF DIÁK – NYUGDÍJAS: 600 HUF CSALÁDI: 2600 HUF 10 FŐ FELETTI CSOPORT ESETÉBEN: 10% KEDVEZMÉNY DÖMÖTÖR-TORONY Óránkénti idegenvezetéssel látogatható, az épület alsó része, a keresztelőkápolna tekinthető meg Aba-Novák Vilmos freskóival.
Szeged, 2021. ISBN 9786156112101 Hivatalos oldalak Szerkesztés – a dóm plébániája - az egyházmegye által működtetett látogatóközpont További információk Szerkesztés A régi Szeged képei - a szegedi Fogadalmi templom és a Dóm tér Szegedi séták: a Fogadalmi templom A Dóm makettje Ilyen is lehetett volna a Dóm Kapcsolódó szócikkek Szerkesztés Szegedi Dóm Látogatóközpont
Magyarország Csongrád-Csanád megye Szeged Látnivalók Szegedi Dóm (Fogadalmi Templom) Szegedi Dóm (Fogadalmi Templom), Szeged Szegedi Dóm (Fogadalmi Templom), Szeged (tó) Szegedi Dóm bemutatása A szegedi székesegyház a Szeged-Csanádi egyházmegye főtemploma, Magyarország egyik legnagyobb bazilikája. A katedrális a szegedi városkép igen jellegzetes eleme, XX. századi egyházi építészetünk egyik legmonumentálisabb alkotása, hazánk egyik legnagyobb temploma, amelynek méltó építészeti kerete lett a Rerrich Béla által tervezett Dóm tér az egyetemi épületekkel és a püspöki palotával. 1879 tavaszán a nagy árvíz a földdel tette egyenlővé Szeged városát: a házak 95%-a elpusztult. A következő év őszén a város elöljárói a polgárság nevében ünnepélyes fogadalmat tettek: hatalmas templomot emelnek Szűz Mária tiszteletére, ha a város újra felépül. A fogadalom teljesítésére azonban több mint három évtizedet kellett várni. Az eredeti terveket Schulek Frigyes készítette, forráshiány miatt azonban az igen ambiciózus terveket egyszerűsíteni kellett, így a Dóm építését a Foerk Ernő-féle tervek alapján kezdték el 1913-ban.
2010 okt 22 / #szeged 1930. október 24-én, nyolcvan évvel ezelőtt szentelték fel a Magyarok Nagyasszonya Fogadalmi templomot. Az évforduló kapcsán négyrészes cikksorozatban idézzük fel a templom építésének 50 évét a fogadalomtól a felszentelésig. tovább: A szegedi Fogadalmi templom – Foerk Ernő átdolgozott tervei
Tíz képpárral mutatjuk be idén is az évszázadokat maga mögött hagyott Szegedet. Egyes házakra, szobrokra szinte már senki sem emlékezik, más épületek viszont állták az idő viharát a gondos kezeknek köszönhetően. Tekintse… Felavatták a tegnap megkezdődött Gulág-konferencia zárásaként azt a szobrot, amely a szovjet munkatáborok magyarországi áldozatainak emlékét őrzi. Rétvári Bence államtitkár a kommunista rendszerek bűneiről beszélt, amelyeket nem feledhetünk. … A változás okairól a játékok igazgatóját faggattuk. A hely nem lesz kevesebb, mert tavaly is a tér ugyanezen részén állt a színpad és a nézőtér. … Közös tanévnyitó szentmisére hívta az egyházmegye területén működő köznevelési intézmények vezetőit és pedagógusait Kiss-Rigó László Szeged-Csanádi Egyházmegye püspöke. A Szentlelket hívó ünnepségre mintegy 450 iskola- és óvodapedagógus látogatott el a felújított szegedi… 1930. október 24-én, nyolcvan évvel ezelőtt szentelték fel a Magyarok Nagyasszonya Fogadalmi templomot. Az évforduló kapcsán négyrészes cikksorozatban idézzük fel a templom építésének 50 évét a fogadalomtól a felszentelésig.
Az egyik egy Perner cég által öntött 50 kg-os harang, amelyet a templomnak adományoztak, a másik pedig az eredeti, 400 kg-os megrepedt Szent Teréz harang. [8] Érdekességek Szerkesztés A Szegedi dóm rendelkezik Magyarország legnagyobb toronyórájával. Az óralapok 4, 3 méter átmérőjűek, az óra mutatói pedig 2, 7 és 2, 1 méteresek. A számok a számlapon 0, 7 méteresek. [9] A dómban található Fadrusz János szobrászművész első jelentősebb munkája, az 1891-ben készült Krisztus a keresztfán, más néven Fadrusz-feszület. A szobor az 1900-as Párizsi Világkiállításon Grand-Prix díjat nyert. A neves szegedi író, Móra Ferenc szerint: "Modell híján Fadrusz János magát köttette fel a feszületre, s a félkörben felállított fotográfusok pillanatfelvételei után készült a nevezetes Fadrusz feszület. " [10] [11] A dóm főorgonája 1928-30 között épült a pécsi Angster József és Fia Orgonagyárban, majd rá egy évre készült el a karorgona, melynek sípjai a szentély két oldalán helyezkednek el. 1932-re megoldották, hogy a karorgona a karzaton elhelyezett játszóasztaltól is megszólaltatható legyen, az így elkészült, 9040 síppal rendelkező hangszer lett több évtizeden át Magyarország legnagyobb orgonája, illetve elkészültekor egész Európában is a harmadik legnagyobb volt.
Szeged Tourinform, 2015. december 15. november 12. ) ↑ Laza: Fogadalmi templom - Dóm, Szeged | Vallás | Épületek (hu-HU nyelven).. ) Források Szerkesztés Hadik András: Szeged: Fogadalmi templom (Ser. Tájak korok múzeumok kiskönyvtára, 217. ) Budapest, Kartográfiai Vállalat, 1988, [16] o. ISBN 9635555466 Csongrád megye építészeti emlékei/ szerk. Tóth Ferenc. Szeged, Móra Ferenc Múzeum, 2000, 759 o. ill. ISBN 9637193286 Fogadalmi templomról, 373-375. o. Somorjai Ferenc: Szeged. (Panoráma sorozat: magyar városok) Budapest, 2002, 325 o. ISBN 9632438604 A Fogadalmi templomról, 81-87. o. Bálint Sándor: Szeged városa. 2. kiad. Szeged, Lazi Könyvkiadó, 2003, 178 o. ISBN 9639416495 Fogadalmi templomról, 136-140. o. A Kárpát-medencei Ökumenikus Nagytalálkozó színhelyeként 2009. augusztus 30-án, ahol magyarországi és határon túli közéleti személyiségek és egyházi méltóságok egyöntetűen felemelték szavukat a szlovákiai nyelvtörvény ellen. Horváth Gábor: A magyar katolicizmus reménységei. Egy korszak szimbóluma: a szegedi székesegyház és Dóm tér üzenete.
2021 - Minden jog fenntartva Impresszum ∣ Adatvédelem Szerzői jogok RSS
cmcholdings.com, 2024