Az április eleji fagyok országszerte komoly károkat okoztak a gyümölcstermesztőknek, olvastuk a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács beszámolójából. Még számos gyümölcsfaj virágzik, ezért a termelők még reménykednek. […] Tovább… Dr. Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke által készített termésbecslési körkép alapján arra számít, hogy a jó évjáratok 15 – 16 ezer tonnás termésével szemben idén ennek mindössze harmadát takarítják be Magyarország cseresznyefáiról. Ezért a cseresznye fogyasztói ára az átlagárhoz képest akár 20 – 30 százalékkal is drágább lehet. […] A világ legnagyobb cseresznyetermelő országai Törökország, az USA, Irán, Olaszország, Spanyolország és Chile. Törökországban évente átlagosan 450–500 ezer tonna cseresznyét termelnek, ezzel világszinten a harmadik legnagyobb exportőr. Az idei évben rekordközeli termést és exportot jeleztek a szakértők. Törökország cseresznyeexportja 2018. január és június között 88 százalékkal 45, 1 ezer tonnára nőtt az előző év azonos időszakához képest.
– Szóval akkor van meggyhelyzet, meg cseresznye helyzet, de nem reménytelen? Sosem reménytelen, sőt van ötletem is. De az maradjon üzleti titok, a saját 1000-1200 tonnából kihozzuk a legjobbat! Mondjuk, ha már összedolgoznánk 6-8-10. 000 tonnával abból lenne komoly ramazuri… – Ezt hogy gondolod? Vagy akit érdekel üzlet alapon hívjon fel? Persze, a számomat sokan ismerik. De annyit azért üzenek higgyük el, hogy 240 Ft-ért el lehet adni a jó minőségű konzerv meggyet, egy kg-ot J nem kell kapkodni. Ki kell derüljön a szerbeknél sincs rekordtermés, és a lengyeleknél sem, már ott is hullik… Köszönöm a beszélgetést! Mátrai Zoltán
Méhészet A nő, a család és a méhek Új kártevő a láthatáron: a keleti lódarázs Varroa-fertőzöttség-előrejelzés Méhcsaládok fejlesztése akácra Az atka elleni hatóanyagok áttekintése Kertbarát Magazin Tűsarkútól a gumicsizmáig – interjú Bódy Szilvivel Örök elegancia – a nagypolgári stílus virágdekorációi Légies szépségek – a díszfüvek fajtái Évelőtársítások Kerti Kalendárium Maradjunk a piros ribiszkénél Tavaszi kártevők az almafákon A korai hagymás íriszek Néhány gyógyító virág Pegazus Mráz Tamás duplázott a Balaton partján Elkezdődött a versenyszezon Fordulók a körkarámban: befelé vagy kifelé? Exkluzív környezetben hatalmas siker Ismét Lóverseny Gála Borászati Füzetek Borpiaci trendek 2022 Hungarian Wine Summit, a magyar bor csúcstalálkozója A szőlőültetvény talaja nem csupán termesztőközeg Tiszta ízek, illatos borok A Mi Erdőnk A semmiből a világhírig A feketerigó titka - interjú Kárász Eszterrel Pusztapalota a Vár-völgyben Az év nyertesei Bükki konyha extrákkal Állattenyésztés A takarmányozás kihívásai 2022-ben A kukoricaszilázs kiváltása – keverékek vizsgálata Korszerű tudomány, innovatív megoldások Ezeket olvasta már?
Kirívó esetek persze voltak pozitív és negatív irányba is. […] Tovább…
Engedélyezi, hogy a értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.
A kezelést nagy cseppmérettel, kis lémennyiséggel kell elvégezni. Ekkor a legyek a beszáradó cseppeket intenzíven nyalogatják, közben felveszik a rovarölő szert is. Ráadásul a nagy, beszáradó cseppből alig szívódik fel az egyébként felszívódó rovarölő hatóanyag a növénybe (acetamiprid). Arra a kérdésre, hogy zajlanak-e ilyen irányú kutatások, Dr. Szabó Árpád elmondták, hogy a Budai Campuson folyó tudományos és technológiai fejlesztések szintén nagyon ígéretesek a nyugati dióburok-fúrólégy elleni védekezésben, bár ezek még nem engedélyezettek. A részben Nébih-hel közösen folytatott kísérletek alapján már látható, hogy a törzsinjektálás módszerével a fatörzsbe juttatott egyes rovarölő hatóanyagok kiváló eredménnyel pusztítják a nyugati dióburok-fúrólégy lárváit a dió termésének zöld burkában, miközben egyes hatóanyagok meg sem jelennek a bélben. A módszer mind humán-, mind ökotoxikológiai vonatkozásban kedvezőnek látszik, hiszen évente csak egy kezelés szükséges, és nem permetezés formájában, hanem igen célirányosan, csak a fába juttatott hatóanyag-felhasználás mellett.
Természetesen a piacokon lehet olcsóbbat is találni a nyári finomságból. A napokban a Lehel piacon márt kilónként 600 forintért is adták, bár a szemek elég aprók voltak. A valamivel tetszetősebb gyümölcsöt 680 forintért kínálják az árusok, de a ropogós, édes, "magyar cseresznye" feliratú táblákon az összeg 1200-1400 forint, sőt, az extra ropogós pedig 1980-2180 forintért várt a ritka vevőkre. Érthető, ha a termelők - és nem csak a Jászkun-Szolnok megyei településen - elégedetlenek az alacsony felvásárlási árakkal. Sokan vélik úgy közülük, hogy az árakat a szinte ellenőrizetlen lánckereskedelem hajtja szédítő, illetve a többség által megfizethetetlen magasságokba. Persze nincs mit csodálkozni, ha tudjuk, hogy a budapesti nagybani piacon fajtától, mérettől, minőségtől függően bruttó 700-1100 forint között adják veszik a cseresznyét. Az árak a többi, a vidéki piacokat is beleértve, érdemben nem térnek el ezektől az összegektől. Rontja a magyar gazdák versenyhelyzetét az is, hogy az ültetvények mintegy 80 százalékát a kevésbé hatékony extenzív módon művelik a gazdák.
cmcholdings.com, 2024